Alapanyag

A könnyített szerkezetű ajtók egy külön témakör, cikkünkben most a tömör faajtókról és faablakokról írunk. A fa nyílászárók mindig újra és újra divatba jönnek, de mondhatjuk úgy is, hogy soha nem mentek ki a divatból.

Furnérozott nyílászárók

A természet erõi nem kiapadhatatlanok, ezt érzékelik is a gyártók, hogy az alapanyagok egyre drágábbak. A fakitermelést minden iparilag fejlett országban szabályozzák. Hogy „a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon”, azonos megoldásra jutottak a gyártók. Korszerű gépek segítségével olyan technológiákat dolgoztak ki, amelyekkel akár a „kõbõl is tudnak furnért hasítani”. Szinte minden fából nyerhetnek díszítõ réteget, ezáltal a világ legkülönlegesebb természetes struktúráit behozhatjuk a lakásunkba, a ritka egzotikus fától, a parafán keresztül a Mao bambuszig szinte bármit.

paliszander	tölgy	nyír	bükk

A nyílászárók lapanyaga általában fenyõ, tölgy és bükk – a lucfenyõ olcsóbb, lazább szerkezetű, a borovi és a vörösfenyõ gyantában gazdagabb, értékesebb fa. Hazánkban elsõsorban furnérozott fenyõt gyártanak, de a távol-keleti gazdaság fellendülésével nagyon kedvezõ áron jelentek meg az európai piacon a különféle furnérral ellátott tölgyfa ajtók. Ezeknek szinte minden lehetséges változatával találkozhatunk, a hõ- és hangszigetelt ajtótól a T90-es tűzgátló, betörésbiztos, furnérozott tölgyfa ajtóig.

Tömör fa nyílászárók

Noha rengeteg  fajta, kedvezõ árú nyílászárót lehet vásárolni, igazi értéket mégis a tömör fából készült ajtó és ablak képvisel. A nyílászárók kiváló minõségű, három rétegű, hossztoldott vagy toldásmentes alapanyagból készülnek.

A három réteg a vetemedés elkerülésére, a hossztoldás a csomók kiejtésére szolgál. A toldásmentes anyag természetesen egyenletesebb, szebb. Lazúrozásnál, vagyis ha az erezet látható marad, inkább ez utóbbit használják. De fordítva is mondhatjuk, a szép erezetet kár eltakarni, ezért lazúros festékkel kezelik a felületet.

meranti	alma	dió	körte	duglas fenyő

A tömörfa ajtókat leggyakrabban lucfenyõbõl, borovi fenyõbõl, tölgybõl, bükkbõl, vörösfenyõbõl, a Malajziában és Indonéziában õshonos merantiból, de akár diófából, cseresznyefából, és még az igen értékes és drága körtefából is gyártanak.

A luc viszonylag laza szerkezetű, világos, rajzos, inkább belsõ – vagy fedõfestékkel kezelt – nyílászzárókhoz való. A borovi fenyõ gyantás, sűrűbb szövetszerkezetű, kevésbé nedvszívó, a lucnál vörösesebb, rajzos szerkezetű fa, külsõ és belsõ nyílászárókhoz egyaránt megfelelõ. A vörösfenyõ gyantával telített nagyon szívós fa, a borovihoz hasonlóan külsõ és belsõ nyílászárók alapanyaga.

A gõzölt bükk beltéri ajtók gyártására való, vöröses színű, de a fenyõvel ellentétben nem rajzos. A tölgy nagyon tartós keményfa, igen jó minõségű külsõ és belsõ nyílászárókat gyártanak belõle.

A meranti, mivel egyenletes idõjárási körülmények között nõ, nem vetemedik. Nagyon mutatós, gyantamentes,  a halvány rózsaszíntõl a sötét vörösig terjedõ színű trópusi fa, igényes külsõ és belsõ nyílászárókat lehet belõle készíteni.

A jövõ útja a bambusz. Ma már nemcsak burkoló anyagokat, hanem bútorlapokat és ajtólapokat is készítenek az igencsak strapabíró, ugyanakkor esztétikus, folyamatosan újratermelõdõ, különös világú Mao bambuszból.

Egészen különleges igényeknek is eleget tudnak tenni a szakemberek. Csodálatosnál csodálatosabb erezeteket emelnek ki. Egy német cég egyedi rendelésre, egyedi tervek alapján gyártja rusztikus, diófából, körtefából, cseresznyébõl kastélyba illõ beltéri ajtóit.

Ajtónk és ablakunk nemcsak a fényt engedi be és a teret nyitja ki házunkba, de ékszere lakásunknak, árulkodik igényességünkrõl. Szakértelemmel, ízléssel és kellõ stílus érzékenységgel kell kiválasztani a kaput, amely kapocs kell, hogy legyen a külvilág és a belsõ tér között.